Hétvégénket Almásfüzitőn töltöttük barátainknál, Istiéknél. Illetve pontosabban először Moncsi barátja volt Isti a koleszban, aztán mikor Isti összejött Nyuszival, akkor Moncsi és Nyuszi nagyon jó barátnők lettek. Aztán 2005-ben összejöttem Moncsival, így belekerültem a képbe. Sokat mókáztunk Istiékkel a koleszban, nagyon megkedveltem őket, Moncsi számára ez viszont sokszor úgy jött le, hogy elszedem a barátait. :)
Az elmúlt évben sajnos nagyon keveset találkoztunk Istiékkel. Sokat dolgozik a srác, ezért nincs idejük arra, hogy sokszor találkozzunk. Ők Almásfüzitőn, mi Budapesten. Ez sem könnyít a helyzeten, bár az autók korában úgy gondolom nincs távolság. Nyilván nem fogunk egymáshoz 5 percre felugrani, de a körülbelül egy órás autóút nem jelent, nem jelenthet akadályt, ha találkozni szeretnénk. Úgy látszik, idén jó úton haladunk. Idén már háromszor találkoztunk, ebből kétszer Bettykénél és Bálintnál buliztunk együtt, illetve most hétvégén négyesben töltöttük együtt időnket.
Hét közben már megbeszéltük, hogy pénteken este vagy szombaton délelőtt megyünk Almásfüzítőre. Úgyis 30Y koncert lesz győrben, 1500 a beugró, kössük össze a kellemest a zúzóssal. Végülis pénteki egyéb elfoglaltságunk miatt szombaton kerekedtünk útra. Délelőtt vásároltunk pár üveg jó minőségű bort, aztán irány az országút. Fél egykor érkeztünk meg Istiékhez. Illetve inkább Nyusziékhoz, hiszen Isti még dolgozott. Nyuszi kajával is készült. Paradicsomleves, rakottkrumpli volt a menü, utána desszertként kuglóf, csokoládéöntettel. Nyuszi sürgött-forgott a konyhában. Sokáig figyeltem, idáig még sosem láttam ilyennek. A koleszban ugyebár alapból nem volt lehetőség ilyen mértékű sürgés-forgásra, azóta pedig a tervezett együtt töltendő hétvégék mindig meghiúsultak.
Isti három óra körül ért haza, megebédelt, aztán elkezdünk beszélgetni. Gyorsan repült az idő, szinte pillanatok alatt elérkezett fél hét, indulnunk kellett Győrbe a koncertre. Az előzenekar nem volt nagy szám, bár a lányoknak tetszett. Mi Istivel hiányoltuk belőle az életet. Álltak egyhelyben, háttal játszottak a közönségnek, stb.
Majd 9 órakor következett a 30Y. Koncerteken azért nekem szükség van "bemelegedési időre", de az előzenekar és a 30Y között egyszerűen akkora kontraszt volt, hogy már az első számra tombolni kezdtem. Nagyon jó koncert volt, 11-ig zúztak a srácok. Nem volt túl nagy tömeg, de nem is lézengtek az emberek. Szóval szuper volt.
A koncert után elindultunk vissza Füzítőre, útközben beugrottunk Győrben a McDrive-ba. Éjfélkor értünk haza, és úgy tűnt elég álmos a társaság. Beszélgetni még volt kedvünk, így hát felbontottunk 2 üveg bort. Egy vöröset (Bikavér, aranyérmes), és egy fehéret (Chardonnay). A beszélgetés annyira jól sikerült, hogy reggel 5 óra után feküdtünk le aludni. Jól esett borozni (bár inkább sörös vagyok), és beszélgetni - beszélgetni - beszélgetni.
Reggel 10 órakor keltünk, Nyuszi ismét elkezdett pörögni a konyhában (a pörgés nehezen indult, de egy frissítű zuhany után Nyuszi feléledt). Igazi lakomát tálalt elénk ebédre. Sült oldalas, rántott csirke, rántott sajta, krumplipüré, görög saláta (friss zöldségből). Isteni volt minden. Ebéd után levezetésként és kikapcsolódásként elmentünk sétálni a dunapartra. Séta és beszélgetés. A nap ragyogott, szélcsend, 7 fok, kellemes idő. Kell ennél jobb?
6 órakor indultunk el hazafele. Pedig nem volt hozzá kedvünk. Olyan jól éreztük magunkat, mintha együtt nyaraltunk volna. Ezúton is nagyon-nagyon szépen köszönjük a vendéglátást.
A szomorú búcsú mellé szerencsére remény is társul. 3 hét múlva, Nyuszi szülinapján mi látjuk vendégül Őket és még valakiket, de ezt egyelőre nem írom le a Blogba, nem akarom hogy innen tudják meg. :)
