Immáron vagy két hete nem írtam egy sort sem a blogomba, pedig lett volna miről. Ott volt ugyebár a szelidi buli a srácokkal. Lomtalanítós hétvége, nap közben munkával, este főzéssel és italozással.
Szeptember 26, szombati reggel. 7 óra tájékán keltünk fel - Kőbányán. Kávéfőzés, csomagolás. Moncsinak sulija volt aznap (elkezdte a jogi szakot), így őt gyorsan elvittem a Népligethez, hogy onnan metróval folytathassa az útját Újpestre. Jómagam onnan Szigetszentmiklós felé vettem az irányt, be kellett ugrani pár cuccért oda is. Miután összeszedtem a holmikat, irány a Szelidi-tó. 10 óra után értem Dunapatajra. Bementem a virágboltba, mert tesóm szólt, hogy 4 kis tuja félre van rakva nekünk. Olyan kicsik, hogy beférnek a Puntoba is. Meg kell hagyni, befértek, de azért megizzadtam velük. A földet amit alá vettem, persze otthagytam a boltban, úgyhogy a kipakolás után volt még egy utam Patajra és vissza.
Ekkor Oliék már nagyban dolgoztak, úgyhogy számomra sok munka nem is jutott a tuják ültetésén kívül. Délután Olival dumáltunk kicsit, majd átmentünk Zsombihoz. Ezen az estén Zsombi volt a szakács, és egy olyan ételt készített bográcsban, amit még nem ettünk: zúzapörkölt kakasherével.
Bevallom, kicsit féltem tőle, a herét még életemben nem mertem megkóstolni. Talán az elfogyasztott pálinkáktól kaptam meg a lökést: ezt meg kell kóstolni. És valóban, nagyon ízletes volt a pörkölt.
Persze a pörkölt mellett fogyott a sör / bor / pálinka is. A környéken ugyebár lomtalanítás volt, így adta magát az ötlet: pár dolgot el kéne égetni. Így került a tűzre egy régi létra, egy fotel, és egy - Levi szerint - antik szekrény.
Az átmulatott este nem tartott sokáig - talán mert korán kezdtük - éjfélkor már ágyban voltam. Vasárnap 8 óra körül keltem, tettem-vettem, végülis dél körül indultam el haza.
Jó mulatság - férfimunka volt.
