Huhh, most nézem, hogy megint több mint egy hónapja nem írtam a blogba. Szokás szerint teljesen kitölti minden időmet a munka. Illetve az elmúlt időszakban sok időmet töltötte ki a motoros jogosítvány megszerzése is.
Az utolsó posztban ugyebár még csak az iskolapadban ültem, azóta viszont sok mindenen mentem keresztül a témával kapcsolatban.
Először is ott volt a kreszvizsga. Sikeresen abszolváltam, de 1 hibapontot sikerült összeszednem. Persze, szép eredmény, de az 1 pont annyira tudta bökni a csőrömet... Mennyivel jobb lett volna hibátlanra... Na mindegy...
Sikeres kreszvizsga után mehettem a rutinpályára. Sanyi, az oktató elkezdte magyarázni, hogy mi a kuplung, fék, és a többi. Mondtam neki, hogy kicsit gyorsíthatnánk, mert képben vagyok, mentem én már váltós motorral. Ez után a pályát akarta elmagyarázni, de ismét le kellett állítanom: neten már mindent megnéztem, tudom a pályarajzot, hagy üljek már motorra.
Végülis beleegyezett, beállított a sorba egy srác mögé, és a lelkemre kötötte, hogy bármi is történik, mindig kövessem az előttem haladó motorost. Próbáltam is hallgatni az oktatóra, de mikor a pálya végén lévő visszafordítóban az előttem menő egyén nagy gázzal - ugyanakkor behúzott első fékkel berongyolt a bozótosba, úgy gondoltam, hogy ezt nem kellene leutánozni. Inkább leszálltam a motorról, felsegítettem a bajtársat.
Egyébként a rutinpályán nem volt ritka a borulás. Néztem is nagyokat, hogy micsoda bénaságokra képesek egyesek. Akik egy szlalom közben képesek felborulni, azokat nem nagyon engedném forgalomba. Mondjuk ők legalább nem jogsi nélkül akarnak motorozni.
A sikeres rutinvizsga után mehettem forgalomba. Ezt a részt már nagyon élveztem. Gáborral, egy hozzám hasonló korú sráccal voltunk párban. Jó fej volt, könnyen megtaláltuk a közös hangot. Ő is rutinos robogós, így aztán a forgalomban való vezetés nem okozott különösebb kihívást. A nehéz rész az volt, hogy teljesítsük az oktató kérését: butuljunk vissza. Ugyanis az első kör után félreállított minket, és azt mondta:
Srácok, látom hogy jól motoroztok, ismeritek a forgalmat, élvezitek a dolgot. De butuljatok vissza, mert vizsgára ez túl sok. Itt van ez a vizsgakör. Sehol nem hibáztatok, betartottátok a sebességhatárokat, egy rossz szavam nem lehet, de 13 perc alatt körbeértünk. Ezt vizsgán 40 perc alatt kell megtenni.
Így aztán nem maradt más hátra, mint direkt bénázni. Akkor is tökölni a kereszteződésben, ha senki nem jön. Nézzünk körbe háromszor, hogy menjen az idő. Meg is fogadtuk a tanácsot, és a vizsgán gond nélkül átmentünk.
A vizsga után így megkaptam az igazoló lapot, amivel be kellett mennem a Petzvál utcába. Ott kiállítottak egy másik papírt, amivel meg be kell mennem egy okmányirodába, ahol majd kiállítják a jogosítványt. Remélem jövő héten már sort tudok keríteni erre is.
Amúgy annyira nem hajt a tatár, mert addig úgysem tudok motort venni, amíg a robogót nem adtam el. Pedig nem adom drágán (én vagyok a legolcsóbb a használtatuto.hu-n), de úgy néz ki ilyenkor már senki nem akar robogót venni. Pedig már az utódot is kinéztem, amint el tudom adni a robogót, már rohanok is, hogy megvegyem a kiszemelt példányt... Persze feltéve hogy addig nem adja el a tulajdonosa...
Így aztán nem marad más hátra, mint hogy itt is kiírjam a felhívást: ROBOGÓ OLCSÓN ELADÓ! Ha Te, kedves Olvasóm vennél egy robogót, vagy tudsz valakit, aki szeretne venni, kérlek szóljatok.
A hirdetés itt található: http://www.hasznaltauto.hu/motor/motowell/motowell_yoyo_4t-4922591
