A hétvégét ismét a nyaralóban töltöttük. Hiszen nyár van, használjuk ki. Ezúttal Istiéket láttuk vendégül.
Minden pénteken kezdődött. Korán jöttem dolgozni, hogy korán indulhassak haza. 7 órára le akartunk érni a nyaralóba, mert Istiék Mórahalmon voltak burgonya konferencián, és onnan jöttek át Szelidre. A konferenciának elég hamar vége lett, így volt egy pár üres órájuk, amit vásárlással, sétával töltöttek, amíg meg nem érkeztünk.
Hála istennek pénteken még jó idő volt. Este nyolc körül még lementünk a tóhoz úszni egyet. Fura, ez az első év, hogy június vége van mikor először merülök bele a tó vizébe. Fürdés után a Szittyó térre indultunk vacsorázni. Az ételek és a hangulat is kifogástalan volt. Vacsora után sétáltunk egyet, majd megittunk egy üveg bort a nyaralóban. Istivel hajnal háromig beszélgettünk, a lányok nem bírták ennyire az iramot - már fél három körül lefeküdtek. :)
Szombaton 9 óra tájékán keltem. Kávéfőzés, ébresztés, reggeli. Nyuszinak egész fura szervezete lehet, mert mindig akkor jött ki a szobából, mikor lefőtt a kávé. Mónikát és Istit elég nehéz észheztéríteni. Nemsokára megérkezett Tesóm is. Ő még tett-vett, mi pedig elmentünk sétálni. Séta után Palesz is csatlakozott hozzánk, így együtt ebédeltünk. Közben Balázs - a tervező hívott, és volt néhány kérdése. A telefont átpasszoltam Moncsinak, hiszen mint tudjuk: a ház a nőnek épül :).
Kitaláltuk, hogy estére hívjuk át Olivéréket is, és főzzünk bográcsban paprikáskrumplit. Már tudom hogy nem ez volt életem legnagyobb ötlete. Az egész azzal kezdődött, hogy mire megraktuk a tüzet, esni kezdett az eső. Elég komoly zápor áztatta a fát, de szerencsére 15-20 perc alatt elvonult. Utána már csak néha-néha kezdett szemerkélni az eső. A másik hibás döntés az volt, hogy elfogadtunk a szomszéd által felkínált ágyas szilva pálinkát. Van úgy, hogy az ember okosra issza magát. Ilyenkor bárki mondhat bármit, úgysincs igaza. Nos, többen mondták nekünk, hogy le kéne már szedni a paprikáskrumplit a tűzről, mert már teljesen jó. Mi azonban Istivel úgy láttuk, hogy még nagyon híg, ezért el akartunk főzni a levéből. Így belegondolva ezt is megoldhattuk volna értelmes módon, de ott, akkor az tűnt kézenfekvőnek, hogy jó sok fát raktunk a tűzre. Az eredmény magáért beszélt. A brigád becsületére váljon, hogy mindenki evett belőle egy-egy tányérral - bár az ízhatás kegyetlen volt. Így utólag már nevetek a dolgon, de akkor azért elég gáz volt a szituáció. Sebaj, mindenből tanul az ember. Vacsora után ismét borozás következett, de csak finoman. Éjfélkor már ágyban voltunk.
Vasárnap reggel a szokásos menetrend jött: kávé, reggeli. Utána kis kártyázás, lángosozás, rendrakás. Összességében jó volt a hétvége, de a vizes ruhában történő paprikáskrumpli-égetés némileg beárnyékolja az összképet.
Ma reggel Skype-on beszéltem Balázzsal. Elküldte a tervek harmadik változatát. Úgy érzem, ez már nagyon közel van ahhoz amit szeretnénk. Mónikával majd összeírjuk az észrevételeket (valószínűnek tartom hogy nem lesz sok), és elküldjük őket Balázsnak.
A lakás után remélem a tervrajz és telek terén is felpörögnek kicsit az események. Szeretném már látni, ahogy az első gép megkezdi a munkálatokat a telken.
