Havazás. Mindenki láthatja a hulló pelyheket, aki ma reggel kinéz az ablakon. Végre itt a hó. Meg kell hagyni, már időszerű volt, nem normális dolog, hogy például november végén 10-12 fokot mutassanak a hőmérők. A havazással együtt a karácsonyi hangulatom is elkezdett kialakulni. Ennek persze az is lehet oka, hogy a meterológiai havazás kezdete egyben az én elhavazásom végét is jelentette.
Az elmúlt körülbelül egy hónapban rengeteget dolgoztam, és ezért a családot is és barátokat is sajnos hanyagolnom kellett. A munkahelyemen erősen kicsúsztunk a határidőből. Természetesen ennek a csúszásnak vannak olyan összetevői, ami miatt csak magamat okolhatom, de a számottevő csúszás nem ebből jött össze. Az egész dologhoz hozzájárult a tesztelők csúszása, az utolsó pillanatban megváltoztatott design és működési modell, valamint hogy találtunk néhány csontvázat a szekrényben - azaz hibát olyan modulokban, amelyektől a projekt függött.
Azt hiszem elmondhatom, talán 1-2 nap kivételével az elmúlt hetekben napi 11-12 órás műszakokat húztam le. Arra nem volt időm, hogy az index.hu-n elolvassam a vezető híreket, pedig arra a 2-3 hírre igazán nem kell sok időt szakítani. Húzós volt. És persze ha azt nézem, hogy egy nap mondjuk 11 órát dolgoztam, 4 órát utaztam, és próbáltam 8 órát aludni, akkor könnyen kiszámítható, hogy mindössze napi 1 óra szabadidőm volt.
Így aztán szépen csúszott minden dolgom a tőzsdén, a privát életben és a vállalkozásomban is egyaránt. De most vége. Felszabadultam. Így aztán megpróbálom összefoglalni az elmúlt hetek eseményeit.
Először is az ház, pontosabban az építési engedély. Még nem kaptuk meg. Anno ugyebár, az engedélyezési terv beadása után kaptunk egy levelet, melyben hiánypótlásra szólítottak fel. Ami a tervezőt érintette, rögtön el is küldte az építésügynek, nem is volt vele gond. Én viszont már nem is tudom mióta várok az érintett közművek hozzájárulási nyilatkozatára. És bár az építésügyi hatóságnál az ügyintézőnk más lett, mint aki eredetileg volt, úgy gondolom, hogy ez a hölgy is rendes. Hívtam, hogy nem lesz meg hiánypótlási határidőre a 4 közműtől a nyilatkozat, de Ő megnyugtatott, hogy semmi gond, tudja milyenek a közművek.
Az ELMÜ-vel nem volt gond. Bementem a legközelebb lévő ügyfélszolgálatra, és körülbelül 5 perc alatt kezemben volt a papír. A Főgáz már macerásabb volt, ugyanis elmondásuk szerint helyrajzi szám alapján nem tudják beazonosítani a telket, természetbeli címünk pedig addig nem lesz, amíg nincs építési engedély. Végülis sikerült kibulizni, hogy az utca neve elég legyen, így ezt a papírt is megkaptuk. A csatornát üzemeltető társaságtól ma reggel hívtak, hogy elkészült a papír, a vizesekről még semmi hírem. Remélem hamarosan az is megérkezik, és így az engedélyezéssel sem lesz gond.
Az elmúlt hetek másik fontos momentuma az autó. Végre megcsináltattam a szervókormányt, Dunaújvárosban. Máshol ugyanis nem találtam olyan szervízt, ahol javíták az elektromos szervót. Mindenhol borsos áron cserélnék az egész rendszert. Így az összeg töredékéből megúsztam a dolgot, ráadásul Olivérrel is találkoztam, és még ha esetleg kicsit hátráltattam is a munkában, jól éreztem magam náluk. Jó tett helyébe jót várj, így szombaton ismét leutaztam Dunaújvárosba, ezúttal Zsombi és tesóm társaságában, hogy Olivérnek segítsünk a költözésben. Elég gyorsan ment a dolog, reggel 8-ra mentünk Olihoz, 12-re már át is cuccoltunk a másik lakásba. Innen Gáborhoz (Oli apukája) vettük az irányt, aki remek füstölt csülkös sólettel várta a társaságot. Ilyen jó sóletet még életemben nem ettem, persze a hatások már hazafele úton jelentkeztek, így az M6-oson igen vidám hangulatban indultunk el hazafelé. :)
Este aztán céges buli volt, ahol ihattam pár sört, hiszen a szervó már működépes - így Moncsi elvállalta hogy vezet hazafele.
Most pedig kicsit hátradőlhetek itt az irodában, és a mögöttem lévő üvegfalon át háborítatlanul nézhetem ahogy hullik a hó. Jó esik végre egy kicsit hátradőlni. Már nagyon hiányzott.
