Két hete nem írtam... Nem igazán volt rá időm. Amikor lett volna, akkor pedig inkább bringázni mentem a fogyókúra jegyében.

Így történt, hogy múlt héten a már-már szokásosnak mondható reptér-túra alkalmával hátsó defektet kaptam. Hála istennek beraktam a defektjavító aeroszolt a táskámba otthon, pedig komolyan gondokoztam rajta hogy mi a fenének vigyem magammal. Mondjuk biztos szitkozódtam volna ha sötétben 12 kilométert kellett volna tolnom a bringát hazáig.

Ez a defektjavító érdekes és hasznos találmány. A tök lapos kerék szelepére rá kell tekerni a csövet, aztán már csak a gombot kell nyomni. Nem tudom milyen anyag lehet a flakonban, de elég masszív habbal tölti ki a defektes abroncsot. Mikor már kőkemény volt a gumi, letekertem a szelepről a csövet. A cső még nyomás alatt volt, és kb 2-3 centis szakaszon látszott benne a fehér lötty. Amint a túlnyomás megszűnt, annyi hab lett abból a kis folyadékból, hogy habpartyt lehetett volna rendezni. További érdekessége a szernek, hogy két nap múlva ismét tök lapos volt a gumi, a fehér hab és folyadék pedig nyomtalanul eltűnt. Mindenesetre ha már egyszer bevállt, vettem ismét egy flakonnal magamnak, és egy flakonnal Volkernek is.

Aztán ugyebár itt van ez a fogyókúra... Múlt héten nem is mertem írni róla, ugyanis a 90.9-es poszt után egy héttel 91.6-ot mutatott a mérleg: tehát híztam. Ebből kifolyólag erőteljesen el is keseredtem, bár Moncsi és Zsolt adott egy kis reményt: azt mondták, hogy most van fogyó hold, eddig meg növekedett. Növekvő holdnál nehéz fogyni - fogyó holdnál meg könnyű. Most ebbe a szalmaszálba kapaszkodom, és remélem hogy szerda reggelre sikerül legalább a 90.9-et elérni újra.

A fogyózásban talán Mónika is segítségemre lesz. Egy két hetes kúrát végigcsinálna Ő is, így számíthatok rá hogy el leszek látva egészséges és fogyókúrás kajákkal. Úgy talán könnyebb lesz mint most. Főleg ha az embernek van társa a fogyásban, motiváló tényező lehet.

Hétvégén mondjuk eléggé belehúztam a zsírégetésbe - legalábbis szerény véleményem szerint. Péntek este ismét két órás jégkorongcsatát vívtam a kollegákkal, szombat reggel pedig - gumicsere után - bringázni indultunk Volkerrel. Most a reptér legtávolabbi csücskét tűztük ki célul. Odafele nem is volt gond, bár volt egy két mély homokkal nehezített szakasz. Visszafele azonban az emelkedő + homok + erős szembeszél kombináció igazán megnehezítette a dolgunkat, bár Balázs jobban bírta a kiképzést. Összességében 34 kilométert tekertem szombaton. Ezen viszont felbátorodtam, és megfordult a fejemben hogy bringával járok majd dolgozni. Mondjuk ezt még emésztenem kell kicsit :)

A telekkel - tervekkel - lakáseladással - építkezéssel kapcsolatban semmi fejlemény nincs. A polgármester Április 14-én hívott, hogy már a földhivatalnál van az ügy, kb 2 hét és írhatjuk az adásvételit. Azóta eltelt több mint egy hónap, és semmi fejlemény. A polgármestert meg nem tudom elérni és ez igen bosszantó. Sokszor a jó kedvemet is el tudja rontani ha eszembe jut.

Türelmesnek kell lennem, mást úgysem tudok tenni...