Végre kijelenthetem, hogy birtokában vagyunk az építési engedélynek.
Pedig olyan távolinak tűnt, és bizony sokat is kellett rá várnunk. Persze ez a várakozás nem az építésügyi hatóságnak róható fel, hanem sokkal inkább a közműszolgáltatóknak. Hiszen az engedélyezési tervet emlékeim szerint valamikor október tájékán adhattuk be, és elég gyorsan érkezett is egy levél a hatóságtól, amelyben hiánypótlásra szólítottak fel.
Hiányzott néhány statikai / hőtani számítás, amit Balázs, a tervezőnk 1 héten belül eljuttatott hozzájuk. Hiányzott továbbá az érintett közművek (víz, gáz, villany, csatorna) hozzájáruló nyilatkozata is. Az ELMÜ-vel nem is volt gond, néhány perc alatt a kezembe kaptam a papírt. Azonban a többi közművel nem volt ilyen szerencsénk.
A gázműnek többször kellett elfaxolnom a papírokat, mire végre ahhoz az emberhez került, akihez kellett. Persze ő sem kapkodta el a dolgot. Ráadásul a helyrajzi szám alapján nem tudták beazonosítani a telket. Azt mondta az ügyintéző, hogy bizony neki természetbeni címre van szüksége. Márpedig címünk egészen odáig nem lehet, amíg nincs építési engedély. Építési engedélyt pedig nem kaphatunk, ha nincs meg a gázmű nyilatkozata. A 22-es csapdája. Aztán jött az ötlet: miután saroktelekről van szó, a két utca nevét megmondom, és ebből be lehet azonosítani a telket. De jött a jéghideg válasz a telefonvonal túlsó végéről: két utcát ne mondjak, mert az túl sok információ... paff... Végülis az egyik utca nevét mondtam csak meg, és ez alapján megkaptuk a papírokat.
A vízműnél a gond az volt, hogy régi térképeket használtak, így a megosztott telek nem szerepelt rajta. Persze elmondtam a régi - még egyben lévő telek - helyrajzi számát, és külön ki is emeltem, hogy a telek megosztásra került. Ettől függetlenül itt is két embernek kellett telefonon elmagyarázni hogy pontosan melyik telekről is van szó.
A csatornázási műveknél is érdekes volt a szituáció. Addig nem állíthatják ki a papírt, amíg nincsenek meggyőződve róla, hogy befizettük a közműhozzájárulást. Persze mi ilyet nem fizettünk, hiszen a telket összközművesként vettük. Így aztán egy újabb körrel utánajártak, hogy az előző tulajdonos (önkormányzat) befizette-e ezt az összeget. Nyomát ennek sem találták, azonban okulva bizonyos internetes fórumok hozzászólásain, az adásvételi szerződést anno úgy írattuk meg az ügyvéddel, hogy szerepeljen benne: "az eladó kijelenti, hogy a telek összközműves, és harmadik fél felé semmilyen tartozás nem áll fent.". Ez volt az a mondat a szerződésben, ami alapján végülis megkaphattuk a csatornázási művektől is a hozzájáruló nyilatkozatot.
Végülis január első napjaiban juttattam el a papírokat az építésügyi hatósághoz - jóval az általuk szabott határidő után. Azonban szerencsémre a vörösvári hatóságnál dolgozó fiatal alkalmazottak emberi arcukat mutatták, nem pedig a bürokratát. Minden tiszteletem a vörösváriaké, hogy ilyen kulturált módon SEGÍTETTEK az ügy lebonyolításában.
Örömömet csupán az árnyékolja be, hogy reggelre 38 fokos lázam lett, és a fejem is erősen fájt. Úgyhogy ma itthon maradtam, pihenek, teázok. Pedig teendő a munkahelyemen is lenne bőven...