Sphinx. Ez lett a neve az otthoni számítógépes hálózat régi-új tagjának. Sphinx feladata főként fájlok tárolására, és hosszantartó feladatok elvégzésére korlátozódik. Esetleg rádugom a nyomtatót, bár ez még képlékeny.
Sokakban felmerülhet a kérdés: vajon mi szükségem van nekem egy szerverre? Hát kérem, főként adatokat tárolnék rajta. Az asztali gépemet anyukámnak ajándékoztam, neki nagyobb szüksége volt rá, mint nekünk. Én körülbelül két éve teljesen átálltam notebook használatra, ahogy Moncsi is. A notebookok pedig nem a végeláthatatlan tárhelyükről híresek. A fényképek, videók (pl: esküvő, nászút) pedig csak szaporodnak. DVD-re persze ki lehetne írni egy csomó adatot, de ettől azért tartok. A DVD elkavarodik, megsérül, elfelejti az adatokat, stb. Persze azért időközönként fogok DVD-re is archiválni.
Ok, tehát helyre van szükségem. Most jogosan meg lehet kérdezni, hogy miért nem vettem inkább egy jó nagy mobilháttértárat. Több okom is volt rá:
- Volt otthon egy gépem. Kicsi, lapos házban, 600Mhz-es processzorral, 256MB RAM-mal. Nem nagyon használnám, hiszen a notebook jóval erősebb gép, ráadásul se billentyűzetem, se monitorom. És ez ingyen van.
- Van úgy, hogy például videót vágok, és az elkészült anyagot DVD-re akarom írni. Ha a vágás megvan mondjuk este 11-re, nem akarom bekapcsolva hagyni a notebookot. A 600Mhz-es gép pedig tudja végezni a feladatait az éj leple alatt.
- Ha akarom, elérem a munkahelyemről is.
Tekintettel arra, hogy se monitorom, se billentyűzetem nincs, és a Sphinx-be tervezett merevlemezről is le kellett szedni az adatokat az újratelepítés előtt, Volker barátomhoz fordultam. Segítsége végülis két fordulós lett. Az első forduló az adatok archiválása volt, a második fordulóban pedig az Ubuntu Server-t telepítettem fel Balázs hardvereszközeinek használatával. A telepítés során Volker szükségesnek tartotta, hogy megkóstoljam a nemrég vásárolt SodaStream gépével készített üdítőitalt. 3 féle ízben. 3 nagy pohárral. Ha nehezen is, de leküzdöttem az akadályt. Egyébként az üdítők valóban finomak voltak.
Volkertől hazaérve még visszamásoltam az archív dolgokat a gépre, és beállítottam a szükséges dolgokat, hogy Moncsi is gond nélkül elérje a Volker által elkeresztelt gépen tárolt adatokat.
Végre van hely a notebookomon. Végre hozzáférek a fényképekhez. És végre meg tudok majd vágni két videót is, amit már egy éve tervezek.
