Tegnap reggel ismét mérlegre álltam. A két héttel korábbi súlyomat 10 deka híján tudtam hozni. Hogy ez valóban a fogyó hold hatása-e? Meg nem tudnám mondani.

Szóval ismét fogyásnak indultam... Pedig az elmúlt 7 napban voltak olyan kaják, amiket nem eszek már jóideje. Csak hát a családi alkalmakkor az ember nem nagyon válogathat. Ugyanakkor volt 2-3 nap, mikor nagyon drasztikus módszerekkel próbáltam leadni magamról pár dekát.

Bevallom, tegnap a szokásosnál nagyobb félelemmel álltam rá a mérlegre, és vártam hogy a kijelzőn megjelenjen az ítélet: 91.0

Biztos ami biztos, általában 5 mérést végzek zsinórban, a legkisebb és legnagyobb értéket eldobom, a másik háromból meg átlagot vonok. Tegnap olyan ritka esetnek lehettem tanúja, amely során mind az 5 mérésnél ugyanazt az értéket mutatta a mérleg.

Szóval úgy fest, ismét jó úton vagyok. Bízom benne hogy most már tényleg sikerül áttörni a bűvös, 90kg-os határt. Igaz, eddig ahányszor nekifutottam, sosem sikerült. Némileg a fogyás ellen szól az is, hogy hétvégén bográcsban fogok marhapörit főzni a barátaimnak Szeliden. Gondolom azért a pálinka - sör - bor sem marad érintetlenül.

Viszont kigondoltam egy - szerintem jó módszert - arra, hogy tudjam tartani a folyamatos fogyást. Bár Mónika biztos meg fog kövezni ezért, mert hogy az ember súlya nap mint nap változik.

Elgondolásom a következő: Minden reggel megmérem a súlyomat. Amennyiben az több, mint előző nap volt, aztap kicsit durvábbra veszem a diétát. Ha pedig könnyebb vagyok mint előző nap, akkor a diétát hagyományos keretek között folytatom aznap.

Meglátjuk mennyire lesz eredményes...