Hétvége - pihenés nélkül. Először is ugyebár szombat. Az egyik weboldal, amit szeretnénk beindítani, kicsit megrekedt. Muszáj volt megtolni kicsit, utolérni magunkat és befejezni azokat a feladatokat, amelyek hátráltattak abban, hogy valóban fogadni tudjuk az ügyfelek. Ehhez, hogy ledolgozzuk a hátrányt, Volkerrel szombaton Coding Marathon-t tartottunk. Reggel elmentem anyuhoz Pestre. HÉV, villamos, metró, busz, hurrá. Anyu gépéből kikaptam egy hibás memóriamodult, remélem megoldja a gondjait. Volker 10 óra körül jött oda. Gyosan kicseréltük a bringám hátsó kerekében a belsőt, majd elindultunk Szigetszentmiklós felé. Persze nem végig bringával. Csupán a Kőbánya - Vágóhíd, és a HÉV és az "otthon" közti távolságokat teljesítettük két keréken. Így bringáztunk is egyet, a bicaj is kikerült Miklósra, járhatok vele majd munkába amígy az időjárás engedi. Délután egykor kezdtünk el érdemben dolgozni, és nagyjából este nyolcig toltuk. Este még megnéztem a Svéd-Magyar meccset apóssal, szidkozódtunk kicsit, majd nyugovóra tértünk.

Vasárnap. Először is hegyekben állnak a dobozok a szobában. Moncsival nekiugrottunk a dobozoknak és néha egymásnak is. Hiába, a pakolás, hogy mit hova rakjunk és mit dobjunk ki, feszültségeket kelthet. Azért nem kell semmi komolyabb összezördülésre gondolni, mindketten megúsztuk 8 másodpercen belül gyógyuló lelki sérülésekkel. Végülis a szobában egyszer csak megnőtt a tér és eltűntek a dobozok. Hurrá, így már egész élhető a hely.

A nagy rámolás után Moncsi lenyírta a felesleges részét a hajamnak, majd fürdés/hajmosás következett. Aztán Moncsira vártam amíg ő is lefutotta a vizesblokkban a köröket. Végre. Tiszták vagyunk, rend is van. Menjünk el vacsizni.

Hogy mi az apropó? Az, hogy vasárnap volt az első házassági évfordulónk. Egy év eltelt, fura. Szinte észre sem vettem. De meg kell hagyni, jó érzés.

Szóval vacsorázni mentünk. Tekintettel a fizikális állapotunkra, nem vágytunk semmilyen távol eső, puccos helyre. Elmentünk hát itt Miklóson a Steak House-ba. Én még sosem jártam ott, Moncsi régen volt párszor. Azt kell mondjam, remek választás volt. Moncsi Oregon Steak-et evett, én pedig "Medvetalp"-at. A Medvetalpról azt kell tudni, hogy kb. 50 dekás hátszínből készítik, köretként pedig steak burgonya van a talp alatt. Az egészet pedig megszórják lilahagymával. Hatalmas adag, csodálkoztam is rajta hogy képes voltam megenni.

A vacsorából visszatérve felbontottunk egy üveg pezsgőt, amit Moncsi szüleitől kaptunk. 4en megittuk, majd ismét nyugovóra tértünk.

Pihenés? Talán majd ezen a héten...